A gasztrointesztinális sztróma tumor – rövidítve GIST – egy rosszindulatú, daganatos megbetegedés, mely a tömör szövetekből álló, orvosi szóval úgynevezett szolid tumorok közé tartozik. A betegség a tápcsatornát érinti. A „sztróma tumor” kifejezés pedig arra utal, hogy rosszindulatú elváltozás a bélrendszer kötőszövetében és a véredények sejtjeiben jön létre. A sztróma a vérerekkel átszőtt kötőszövet összefoglaló neve.

Hol alakul ki a betegség a szervezetben?

A GIST a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti, leggyakrabban a gyomorban és a vékonybélben helyezkedik el, a végbélben előfordulási gyakorisága 5% alatt van. A tápcsatornán kívüli előfordulás ritka (EGIST), olykor a hasnyálmirigyben, a csepleszben vagy a hashártya mögötti térben alakul ki a daganat.

Milyen gyakori a GIST?

A GIST összességében egy ritka daganat típus, az emésztőszervi daganatok körülbelül 0,2-1%-át teszik ki. A legfrissebb adatok alapján egymillió emberből évente körülbelül 10-20 új esetet diagnosztizálnak, ami hazánk tízmilliós lakosságára vetítve azt jelenti, hogy évente 100-200 új hazai beteggel lehet számolni. A betegség valós előfordulása ennél valószínűleg valamivel gyakoribb, a klinikai jelentőséggel bíró esetek mellett nagy számban mutatható ki mikroszkópos méretű eltérés egyéb okból végzett kórbonctani vizsgálat során.

dr. Lakatos Gábor – dr. Szöllősi Regő: Kérdések és válaszok a gasztrointesztinális sztróma tumorral kapcsolatban, CML-GIST KÉZIKÖNYV